2012. november 13., kedd

ŐSZI KÉPVERSEK (2012.nov.)
(ŐSZTŐL TAVASZIG)


OKTÓBERI SÉTA

Ez az ősz most elvarázsol, 
pedig nem különösebb, 
mint emlékszem messzi múltból, 
talán nem is színesebb. 

Veled nézve lett csodásabb 
a rozsdálló kis levél, 
melyre nem írtak szavakat, 
mint régi kor legmélyén. 

Szélfuvallat túr hajadba, 
jobban áll, mint viselted, 
arcod vidám mosoly foglya, 

kezem kulcsa a kezed. 

Ez az ősz most elvarázsol. 
Olykor ránk süt még a nap, 
nem tüzel úgy, szívünk dobol, 
s langy-meleggel eláraszt. 

Ballagunk, az erdő csöndes, 
az avar tompán morog, 
száraz fán, közel a jelhez, 
szorgos harkálycsőr kopog. 

Alig hallom. Valamit súgsz 
fülembe a keresztnél, 
és hogy kicsit most hozzám bújsz, 
őzugrásnál többet ér. 

Mégis szebb lenne ez az ősz, 
mint bármelyik régebbi? 
Mondja meg a kerülő csősz, 
nem tudom megvallani. 

Tekintetedet keresem 
kitaposott utakon, 
nem tévedünk el így ketten, 
ezért tölt el nyugalom. 

Faragott kapuhoz érünk, 
meszelt falú kicsi ház 
fogad minket, hát betérünk, 
s amíg élünk, ránk vigyáz. 

2010. 











Nincsenek megjegyzések: